2013. március 26., kedd

Nőideálok manapság


Kommentben felvetettétek, hogy léteznek-e férfi kategóriák?
Sokat gondolkodtam a következő témámon, és arra jutottam, hogy a férfiasság mércéje a nőiesség, és fordítva. Ahogy Karinthy mondaná, annyira vagyunk nők, amennyire férfi az, aki belép a szobába.

Mielőtt a konkrét írásomba belekezdenék, tisztáznunk kell, milyen nők vannak manapság. Nőideálokra gondoltam, mert szerintem az ideál az, ami alapján fel tudok építeni egy macsizmó-skálát (következő rész), és az ahhoz tartozó férfiképeket, férfiideálokat (3. rész).

Előbb határozzunk meg két fogalmat. Az egyik az ideál, a másik a szépség.

Ideál: eszmény, eszménykép, követendő minta, példakép; erősen érzelmi színezetű elképzelés valamely személy vagy dolog tökéletességéről.

Szépség: egy esztétikai fogalom, tárgy, jelenség.

Aki szép, az tökéletes, aki tökéletes, az példakép, vagy eszménykép. A két szó, ideál és szépség egyszerre objektív és szubjektív fogalom. Objektív, mert általában mindenki azt tartja szépnek vagy tökéletesnek, akit a többség annak tart. Szubjektív, mert mindemellett, tőlünk is függ, kit tartunk szépnek.

Szerintem, mióta világ a világ, mindig voltak olyan nők, akik szebbek, jobbak, egyszóval többek voltak, mint mások. Ők voltak azok, akik mások voltak a szépségüknél fogva. Felemelték őket egy piedesztálra, ahol szépen lassan, vagy éppen villámgyorsan szexszimbólumokká válnak.



A szexszimbólumok mutatják a divatot, hogy kell kinézni, mit kell gondolni, mi az, ami miatt valaki kapós lesz. A nők görcsösen rájuk szeretnének hasonlítani főleg külsőségekben, a férfiak pedig, rájuk szeretnének hasalni kissé bensőségesen.

Minden évnek megvolt a maga nőideálja. Miképp a szépség és az ideál nem egy egzakt fogalom, úgy változik, ahogy a Hold forog. Szóval, mindig más arcát mutatja. Az őskor-ókor világában a Willendorfi Vénusz volt a nőiesség meghatározója, hiszen, a ducibb formák a jó termékenységet hivatottak jelezni.


A tízes-húszas  évekig a nőies formák voltak az irányadók. Vékony derék, huncut cicik, asszonyosan telt idomok. Akkor még dívott a pénz a pénzhez felfogás, és a nőknek, lányoknak el kellett adni magukat.
A két világháború között megjelent Coco Chanel, és vele együtt a fiús formák. A nőknek amúgy is helyt kellett állni a férfiak világában is, akkor már miért is kellene úgy kinézniük, mint egy hölgynek?



A negyvenes évektől egy új nő jelent meg a színen, akit úgy neveznek, a végzet asszonya. Vörös ajkak, macskás szemek, kivillanó lábak, és átlengte egész lényüket a csábítás. Férfiak százai hevertek előttük.
A második világháború után Dior visszahozza a régi idők nőideálját, ami a nagyon nőies nőket jelentik.
A hatvanas években pedig, megjelent Twiggy, és vele együtt a gyufaszál-vékony lányok a kifutón. Ez nem is fiús volt, nem is nőies, hanem inkább kislányos, mert úgy néztek ki ezek a nők, mintha megragadtak volna testben a 12 éves korban.

A "nő" változása 1910-től 1980-ig.














Láthatjuk, hogy egy adott korszaknak megvoltak a formái, amik mentén kialakult a szépségideál.
Szerintem a mai kor érdekessége, hogy nem lehet meghatározni egy trendet, hanem a különböző korszakok formái egyszerre vannak jelen.
Ezért is nehéz arra a kérdésre válaszolni, hogy „neked ki az ideálod?” vagy „szerinted ő szép?”.

Eképpen azt mondanám, hogy öt különböző ideált lehet manapság meghatározni a nők között.

Az első a modellek.
Karcsúak, gazella termetűek, légiesen könnyedek, és rendkívül kislányosak. Nem olyan szépségek, mint amilyennek hisszük, hanem titkuk abban rejlik, hogy megcsinált ideálok. Őket is létrehozták, s ameddig nem mozgunk ugyanabban a körben, ugyanazon alapanyagokkal, nehezen fogjuk őket utánozni. Szépek, mert ritkák, nem mindennapiak.
Azt viszont mindenki elfelejti, hogy ők addig szépek, ameddig végigsétálnak a kifutón, amúgy egy teljesen átlagos, vagy azon aluli nőről beszélünk.



A második a címlaplányok.
Az erotikus és férfimagazinok lányairól beszélek ebben az esetben, akik ténylegesen megtestesítik a nőt, mint nő képet. Tekintsünk el az olyan rásegítésektől, mint műmell, póthaj, fújt száj és a többi. Mindezzel együtt azt hirdetik, hogy ők olyanok, mint A Nők.
Próbálják követni a 90-60-90 alakot, az emancipuncik zászlóhordozói ők.




A harmadik a ducibb lányok.
Direkt veszem bele őket is, mert a XXI. század utóbbi felében elkezdtek ők is teret hódítani maguknak. Személyes megjegyzésem, hogy mindenki szép, aki tudja viselni azt, amit a gép dobott neki. Ha ízlésesen létezik a többi kategória között, akkor méltó ellenfele is lesz azoknak.
A kerekded formák amúgy is a nőiesség szimbólumai, és nem tartom azt rossznak, hogy végre ők is megmutatják magukat mindenféle megítélés nélkül.



A negyedik a fitness-wellness ladyk.
Ezek szerintem a tősgyökeres feministák maradványai. Tudatosan, vagy sem, de a férfiakkal kelnek birokra a hatalomért. Úgy akarnak kinézni, mint egy férfi. Ugyanúgy gondolkodnak, edzenek, versenyeznek, ugyanolyan erősek, mint egy férfi.
Tetőtől talpig izmosak. Ami még érdekes, hogy a legtöbb fitness-szes olyan negyven év körül kezdi ezt igazán csinálni, mert a minél kevesebb testzsír miatt fiatalabbnak fognak játszani. Lehet, de a fiatalság megszerzésével nem lányok lesznek, hanem fiúk.
A hivatásos sportolók is ide tartoznak, akik gyerekkoruk óta mondjuk küzdősportot űznek, testépítenek, ilyesmi.




Az ötödik a díva.
Ő a modern kor végzet asszonya. Ő az, aki mindent visz, a legtöbb poszteren ők vannak. Az énekesek és színésznők, akik szerepeikkel újabb és újabb álmokat adnak a mai nőknek a túléléshez.



A hatodik, vagy inkább a plusz egy kategória, a viráglányok.
A férfi kategóriákban a keleti fiúkat nevezik virágfiúnak, én inkább azt mondom, hogy minden olyan lány ide tartozik, akin lehet látni a nemzetiségét. A mai korban virágkorát éli a japán kultúra, eképp minden olyanra rácuppannak az emberek, ami japán. Lányokra és fiúkra is. De ide tartozik szerintem a néger lányok imádata, vagy éppen az indiai bindás homlokok sokasága.
Nem tartom úgy, hogy egy konkrét kategória lenne, inkább egy olyan plusz, ami teljes csöndben megbújik a többi között.



No, ezt szántam mára filózásnak, és ebből fog kiindulni a következő etap, ami majd a macsizmó-skálát fogja boncolgatni.

Aki lemaradt ennek a posztnak az előzményéről, az itt elolvashatja. 

In English: here.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése