2017. július 27., csütörtök

Nő vagyok... vagy mi



Gubóztunk. Mindig kihasználom, ha Ádám itthon van. Átjön, dumálunk, eszünk, iszunk. Most csak tévéztünk néma csendben. Hozzábújtam, átkarolt, ujjait a derekamon kulcsolta össze. Egyenletesen lélegzett. Tulajdonképpen, azon kevés emberek egyike, akihez szeretek odabújni, megölelni, néha már magamtól adok neki puszit. Csak akkor rándult össze, amikor én is, ugyanis, a teljesen romantikus, ámde totálisan balga Anaconda című horrornak titulált valami, valahanyadik részét néztük. Ujjammal csavargattam az egyik hosszú, fekete tincsét.
- Elbizonytalanodtam. – motyogtam ásítva, amikor reklám volt, és amint meguntam a fejemben kavargó gondolatokat.
- Szexuális téren? – utalt egyik kedvenc filmünkre.
- Hülye. Nem. – pillanatra elhallgattam. – Hanem, hogy tényleg nő vagyok-e? Lányos lány, vagy lányos nő, nőies nő, vagy nőies lány, vagy valami. Érted?
- Mondanám, hogy igen, de nem. Mire gondolsz?
- Hogy külsőre persze az vagyok, de bennem nincs semmi csajos. Tudod. Csicsergés, meg nem teszem-veszem magam, meg úgy érzem, nincsenek lányos dolgaim.
Mély levegőt vett, emelkedett vagy fél métert a fejem a mellkasával együtt.
- Na ide figyelj, kisbogár. Be nem áll a szád, ha olyanod van, néha imádkozom egy szájpecekért, szóval, ha ez a nőiség mércéje, akkor átmentél. De teszed-veszed magad, csak nem látványosan, és de igen, vannak lányos dolgaid.
- Tényleg?
- Igen.
- Mik?
Puszit nyomott a fejem búbjára, és elregélte, amit az alábbiakban szedtem pontokba, a könnyebbség kedvéért E/1.-ben.


Lány vagyok, mert:
·         Szeretek mezítláb a fűben mászkálni, még akkor is, amikor szúrja a fű a talpam.
Igazából úgy alapjáraton szeretek mezítláb mászkálni, legyen bármilyen a talaj.
·         Ha daltapadásom van, addig hallgatom újra és újra azt a számot, ameddig a fejemben lassú ütemnek nem tűnik.
·         Sötétben a telefonommal világítok, még ha egy karnyújtásnyira is van a lámpa.
·         Imádom a pókokat, de betegesen félek hozzányúlni a poloskákhoz. Mindig meg kell tőlük menteni.
·         Ha találok egy leszakadt virágot, elkezdek szeret - nem szeretet játszani vele.
·         A-vonalú, lenge szoknyákban néha oktalanul elkezdek pörögni.


·         Akkor is beszélek telefonon a barátnőmmel este, ha a fél/egész napot együtt töltöttük.
·         Titokban mindig a happy endért szurkolok.
·         Sokszor már nem tudok nevet adni a fájljaimnak, ezért gyakori a tzui vagy a rfcgzhnjm vagy a uiolmh1 és uiolmh2.


·         Ha gondolkodom, elkezdem tekergetni a hajam.
·         Csak rövid ideig vagyok képes koncentrálni, de akkor odateszem magam. Aztán leáll az agyműködésem.
·         Mesterien logisztikázok a dolgaim között, akár egy időben is.
·         Kiskoromban imádtam anyukám magas sarkú cipőiben illegetni magam.
·         Képes vagyok apukám lekvárját az üvegből megenni fél óra alatt mindenféle köret nélkül, kanállal. KIS kanállal… úgy tovább tart.


·         Indulás előtt hatszor ellenőrzöm, mindenem megvan-e. De még így is képes vagyok elfelejteni dolgokat.
·         Egy-két barátomhoz nagyon-nagyon-nagyon tudok ragaszkodni.
·         Azokon a napokon bármivel meg lehet bántani. De akkor is, amikor nem azokon a napokon vagyok.
·         Ha lehangolt állapotban vagyok, leporolom az érfelvágós számokat tartalmazó YouTube-listámat, melyet bőgésig hallgatok.
Tele olyan csudi-mudi számokkal, mint: Seal – Kiss From the Rose, Michael Jackson – You Are Not Alone, Amorphis – House of Sleep, Charon – Colder, The Bates – When Will I See You Again, Evanescence – My Immortal, Sam Smith – Stay With Me, Enya – Only Time, Savage Garden – Truly Madly Deeply, BSB – Show Me The Meaning of Being Lonely, Nickelback – How You Remind Me, és az összes magyar nyelvű, lassú hasfájós muzsika.
·         Imádnivaló vagyok, amikor úgy teszek, mintha nem érteném, mit beszél a másik.
·         A legváratlanabb pillanatokban tudok dalra fakadni.
·         Chipsevés közben szoktam azon gondolkodni, a másik hallja-e, hogy ropogtatok?
Egyszer csikorgott a fékünk, és megkérdeztem aput, ezt mindenki hallja, vagy csak mi a zárt kocsiban? Vagy, ha az űrben nincs hang, az űrhajón meg van, akkor kint is lehet hallani a légzsilip pisszenését?
·         Szeretek szabadon száradni a lakásban, amikor egyedül vagyok.
·         Csak a legjobb barátnőmmel vagyok képes undorító és intim dolgokat megbeszélni, vagy megosztani, vagy éppen poént gyártani belőle.
·         Az agyam számos jelentéktelen dolgot eltárol, mint évfordulók, születésnapok…stb.
·         Bolondulok a kis dolgokért, főleg a kisállatokért, a kicsi Grootért, a kis Alienért, és a kis Chtulhuért.


·         Több plüssel alszom együtt, mint amennyi optimális lenne.


·         Felkötöm a hajam fogmosás előtt, persze úgy, hogy egy tincs tuti a vizes, fogkrémes kefébe lógjon.
·         Képes vagyok egy órát elszöttyögni azzal, hogy milyen ruhát vegyek fel?
·         Több cipőm van, mint azt az életmódom diktálná.
·         Szeretek korán kelni hét közben, mert akkor van elég időm semmit sem csinálni, míg elkezdek készülődni.
·         Szeretek sminkekkel, körmökkel és hajakkal molyolni.
·         Hétvégén addig vagyok pizsamában, míg én jónak látom – néha egész nap, mert nincs kedvem átöltözni aznap kétszer.
·         Ha sütök-főzök, annak pont olyannak kell lennie, mint amilyet megálmodtam. Ezért képes vagyok újra és újra díszíteni, vagy tányérra tenni.
·         Ha takarítok és rend van, akkor is azt mondom, én uralom a káoszt.
·         Sosem vallanám be, de van, hogy elbőgöm magam egy-egy filmen – amikor az embalient kiszippantják az űrbe, vagy a Dumbón, meg az Oroszlánkirályon…stb.
·         Vannak pillanatok, amikor rettentően szőke tudok lenni.
Ha van pillangó, akkor van olyan ige, hogy pillang? Ha valaki azt mondja, hogy kilincs, akkor kilintek?
 
·         Naiv vagyok, mert képes vagyok arra, hogy újra és újra belelépjek ugyanazokba a pasis csapdákba.


·         Remekül tudok nyomozni a világhálón, ha arra van kedvem.
·         Rendesen rá tudok tekeredni egy-egy témára. Akár napokig nem hagy nyugodni a dolog.
·         Szeretek tetszeni, csak sokszor azon kapom magam, versenyzek a többi nővel, ahelyett, hogy a másik nemnek „akarnék megfelelni”.
·         Van, hogy elvesztem a logikát, és nem találom a fonalat, például, beindítom a mosógépet, a kifolyót a kádba irányítom, és engedek egy kád vizet fürdeni, aztán röhögve veszem tudomásul, hogy egy kádnyi szmötyiben ülök.
·         A táskám nyomokban halott német katonát is tartalmaz.
·         Szeretek buborékokat fújni.
·         Amikor senki sem lát, régi pop számokra táncolok és énekelek, meg divatbemutatót tartok magamnak.
·         Nekem is megvan az álomesküvőm, és a kísértet-szeretőm, csak nem beszélek róla.
·         Még mindig gyermeki érdeklődéssel tudok a világ dolgaira tekinteni.

Úgy dióhéjban ennyi, persze, biztos kihagytam valamit abból a listából, amit a gyerekkori jó barátom elregélt nekem. Nyilván persze, tisztában vagyok a tényeimmel, csak vannak napok, amikor jó ezt hallani.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése